Creative Commons Licenc
Ch-Molnár Éva: AVABLOG című műve Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc alatt van.
Az ezen publikus licenc hatáskörén kívül eső jogok megtekinthetőek itt: muforditas.bloglap.hu

Fejléckép: Erik Tjallinks, Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc,

 

 

 

 


Belépés
Kereső

Könyvkiadók és műfordítók -- Kit alkalmaznak szívesen?

Azt csiripelik a verebek, hogy a (foglalkoztatott) műfordítók köre igen szűk. Egyesek szerint – khmm – belterjes... Mivel még a körön kívül vagyok, erősen remélem, hogy nincs teljesen igazuk. Bár a kapcsolatteremtés, hogy is mondjam, döcögős.


 

Több mint egy hónappal ezelőtt, egész pontosan 2013. június 17-én, kiküldtem egy rakás kiadónak az alábbi levelet:

 

Tisztelt Hölgyem/Uram (konkrétan személynek címezve, ahol lehetett)!

Bő egy évvel ezelőtt kezdő műfordítóként indítottam blogot, (muforditas.bloglap.hu),melyen próbálom összefoglalni, milyen irányban érdemes indulni és mikre kell odafigyelni. Most egy hozzászólás kapcsán is felmerült a kérdés: Hogyan lehet és érdemes a kiadókkal kapcsolatot keresni? Ebben kérem tisztelettel a segítségét. Önöknél mik a feltételek, mi a "hivatali út", mik az elvárások, mi alapján választják ki a megfelelő fordítót?
Amennyiben hozzájárul, válaszát blogbejegyzés formájában ismertetem.

Köszönettel: Ch-Molnár Éva

 

Postafordultával érkezett is az első válasz a Cser Kiadótól. – Jipíííí! Megy ez. – gondoltam. És szépen megköszöntem a  megtisztelő figyelmet.

 

Tisztelt Hölgyem, a fordító kiválasztásánál a legfontosabb  a jelöltnek a könyv témájának megfelelő felsőfokú szakmai végzettsége, továbbá, hogy egyszerűen és szépen fogalmazzon magyarul.

Üdvözlettel: Cser Terézia

 

Tiszta a képlet: a forrásnyelv magasszintű ismerete önmagában nem elegendő.

Aztán jött a várakozás. Hosszú. Úgyhogy kihasználom az időt és elmondom, a kiadók kiválasztásában az volt az elsődleges szempont, hogy ismerjem a kiadványaikat. Vagyis a neten talált adatbázisból az alapján válogattam, hogy van-e itthon valamilyen könyv tőlük. (A Cser Kiadótól konkrétan idegen nyelvi gyakorló könyveink vannak.) Szándékosan nem csak szépirodalmi kiadókat kerestem meg hiszen eredeti végzettségem alapján én is szívesen foglalkoznék például társadalomtudományi szakszövegek fordításával is.  A listán egyaránt volt kicsi és nagy, neves és kevésbé ismert kiadó. A közös pontot nyilvánvalóan a fordításban közölt művek jelentették.

 

Június 26. Hopp! Újabb levél! Alakul ez...

Porkoláb Esztertől, a Corvina sajtósától:

Kedves Éva!

Blaschtik Éva szerkesztő válaszát küldöm, nyilvános közlésre.

 

Öröm, boldogság és természetesen udvarias válaszlevélben egy "Köszönöm megtisztelő válaszuk!". Ééééés alább olvasható egy hozzáértő informatív válasza:
 

A Corvina Kiadónál olyan jelentkezéseknek örülünk, amelyek rövid szakmai életrajzot tartalmaznak, lehetőség szerint publikációs listával. Kiadónk nem szépirodalmi kiadó, tehát ami fordítás nálunk van, az is csak non fiction. Idegen nyelvről fordított kultúrtörténeti, művészettörténeti és tudományos népszerűsítő könyveink szoktak lenni. Az érdeklődő műfordítóknak javaslom, hogy mielőtt levelet írnak a kiadóknak, járjanak utána, melyik milyen könyveket jelentet meg, mi a profilja.

Az igazat megvallva, rendszerint már bevált fordítóknak adunk megbízást, de jó, gyakorlott és teherbíró fordítóknak mindig örülünk, kivált, ha ritkább nyelvből dolgoznak. A rutin azért fontos, mert bírni kell szusszal 10-20 íves (40-80 000 n)* szövegeket is határidőre. A megítélés alapja tehát az életrajz és a referencia, kivételes esetben pár oldal próbafordítás. Személy szerint örülök, ha a fordító másik szakja magyar, mert az idegen nyelv ismerete mellett a magyaré is ugyanolyan fontos.

Jó tanács: aki műfordítással szeretne foglalkozni, az ne próbáljon ebből megélni, mert nem fog menni. Valamilyen állás mellett kiegészítésképp működik csak a dolog. 

De azért nem kell csüggedni: aki tehetséges és jó munkabírású, az előbb-utóbb kap majd munkát, mert jó műfordítóból igazán nincs sok.

Blaschtik Éva

szerkesztő

 

A sok hasznos információ mellett benne van a 22-es csapdája műfordítóknak: referencia és publikációs lista szükséges, ám „rendszerint már bevált fordítóknak” adnak megbízást. Vagyis nem egy sétagalopp megbízáshoz, ezáltal referenciához jutni, hogy gyarapodhasson a publikációs lista.

 

Részemről erre a helyzetre egyelőre az AVABLOG a válasz. Nézzenek körül!

 

 

Helsingör, 2004. A szezrző fotója.

 

UI.: Július 26. Gondoltam, nem várok tovább a bejegyzéssel, hiszen más megszólított kiadó nem kapcsolódott be a kommunikációba. Ahogy már Shakespeare-től tudjuk: "A többi, néma csend." Vagy ha úgy tetszik: "The rest is silence." (Hamlet, V.2.)

 

*"A szerzői ív a kiadói szerződések mértékegysége. Egy szerzői ív 40 ezer ,,n’’ (betűhely), azaz a leütött betűk és a betűk közötti szóközök száma. (Például ha egy oldalra 30 sort ír a szerző, egy sorban pedig 60 betűhely van, akkor egy kéziratoldal 1800 ,,n’’ terjedelmű (1800x30), egy szerzői ív pedig 22 oldal (44000:1800=22) lesz."  Forrás:http://www.ektf.hu/~tovarij/honlap/oktatas/konyv_leir_2_lecke.pdf

 

 

 

Könyvkiadók és műfordítók -- Kit alkalmaznak szívesen? hozzászólásai

Szólj hozzá

0.034 mp