Creative Commons Licenc
Ch-Molnár Éva: AVABLOG című műve Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc alatt van.
Az ezen publikus licenc hatáskörén kívül eső jogok megtekinthetőek itt: muforditas.bloglap.hu

 

 
Belépés
Kereső

Klasszikus keringő – Idegen nyelvek árnyalatai

Számomra a non plus ultra, mikor kortárs prózát fordíthatok. Ehhez képest az első „hivatalos felkérés” klasszikus líra fordításra szólt. Elkeringőztem vele darab ideig, de megérte.


Kép forrása: www.tanclaz.hu

Az előző bejegyzésben már említett, az 1800-as években kiadott The Last of the Mohicans kötetből átvett, fejezetindító idézetek egy része nem okozott különösebb fejtörést a KindleVarázs szerkesztőinek. Shakespeare fordítások ugyanis már az 1790-es évektől elérhetők magyar nyelven, így szerzői jogi aggályok nem nehezítették a munkát. De William Cullen Bryant, Thomas Parnell, vagy épp Thomas Gray műveinek fordításába nem botlik bele minden sarkon az ember.

Before these fields were shorn and tilled,
Full to the brim our rivers flowed;
The melody of waters filled
The fresh and boundless wood;
And torrents dashed and rivulets played,
And fountains spouted in the shade.

William Cullen Bryant: An Indian At The Burial-Place Of His Fathers
 

E földeken eleink arattak s vetettek,
Folyóink duzzadva hömpölyögtek;
A víz dallama betöltötte
Hűs, hatalmas erdeinket;
Csermely fickándott, patak zúgott,
Az árnyban forrás buzgott.

 William Cullen Bryant: Egy indián atyái sírjánál

A három úriemberről én is maximum említés szintjén hallottam, nem tartoztak az irodalom kurzusok törzsanyagához.

They do not sleep.
On yonder cliffs, a grizzly band,
I see them sit, they linger yet,
Avengers of their native land

Thomas Gray: The Bard - Pindaric Ode

Nem alszanak.
Ama szirteken – egy szürke társaság,
látom ülnek ők, még várakoznak,
a szülőföldjükért bosszút szövők

Thomas Gray: A bárd – pindaroszi óda

Robert Burns és Lord Byron művei jobbára kortárs alkotók tolmácsolásában olvashatók, míg Sir Walter Scott-tól a Lady of the Lake égen földön nem található. A neten is mindössze az ötödik éneket találtam meg Tótfalusi István fordításában, aki szintén kortárs. Viszont ezek legalább eredetileg is angol nyelven íródott művek, kis olvasgatás, ízlelgetés után megtaláltam a ritmust, a hangulatot. Csináltam egy nyers fordítást, aztán csiszolgattam, formáztam a sorokat. Megpróbáltam hozni a rímeket, a dallamot, a szótagszámot.

But though the beast of game
The privilege of chase may claim;
Though space and law the stag we lend
Ere hound we slip, or bow we bend;
Whoever recked, where, how, or when
The prowling fox was trapped or slain?

 

Sir Walter Scott: The Lady of the Lake
 

Midőn büszke vadra
Irányul a nemes hajsza,
Előnyét a gím megkapja
Eb szíját míg vadász oldja;

De ki tudja hol és hogyan
vész el a kóborló róka?

Sir Walter Scott: A tó aszzonya

 

Inkább izgalmas volt, mint bonyolult. De, nem tudom említettem-e már, hogy az az ominózus néhány sor az Iliászból, a Sir Alexander Pope -féle, angol verzióból való. Vagyis, mivel görögül nem tudok, a fordítást kellett továbbfordítanom. Ace Venturával szólva: „Fincsi, mi?”.

 

A lezserség visszavág

 

Mivel Devecseri Gábor – aki mellesleg egy fél életen keresztül dolgozott Homérosz eposzának magyarra fordításán –, 1971-ben hunyt el, munkája még cirka 39 évig nem használható fel szabadon, ellenben minden valamire való könyvtárban és otthoni könyvespolcon ez a verzió található. Így nem volt más választás: az Iliász-idézeteket (is) újra kellett fordítanom. Az meg ugye, nem egy szabadvers... Finoman szólva. (Tegye fel egy kommentben a kezét, aki élvezettel végigolvasta! Szeretném megismerni, hogy fejet hajthassak előtte. :) Mint azt az érettségire szépen megtanultuk: „Időmértékes verselésű, versformája hexameter”. Aha. És mi az a hexameter és azt hogy hozom össze, ha az eredeti (értsd: angolra fordított) költeménnyel legalább köszönő viszonyban akarom tudni a fordítást? Pope munkája szép, szabatos, érthető, de csak nyomokban érhető benne tetten az a lüktetés és kötöttség, mely a magyar fordításnak sajátja. (Kapott is érte akkoriban hideget-meleget. :) A tartalom megértése az angol alapján jóval egyszerűbb de a verselést reprodukálni... Erős megbánással kezdtem visszagondolni a gimis irodalomórákra. Lehet, hogy meg kellett volna rendesen tanulni a versformákat. Akkoriban ez olyan mellékesnek tűnt.

Alapvetően mindig szerettem a verseket. Nagyon. Azokat is, amiknek egyszerű rímképlete, szabályosan dobogó üteme van. Azokat meg pláne, amik úgy áradnak, hogy – látszatra legalábbis – minden kötöttség hiányzik belőlük. Mert azt valahogy sosem értettem, miért érdemes annyit vacakolni azon, hogy milyen rendszer szerint követik egymást a hangsúlyos meg hangsúlytalan szótagok, vagy épp a rímek. Valami vagy működik vagy nem. Vagy átjön a mondandó vagy nem. Persze ez nagyban függ az olvasó személyétől, de én amolyan „ráérzős” típus vagyok.

Tizenhét évesen ezért néztem bambán arra a srácra, aki felvázolta kora-pubertás szösszeneteim rímképletét, s megpróbálta őket beilleszteni A Rendszerbe. Na ott jöttem rá, hogy tovább nem érdemes versírással próbálkoznom. Itt kevés az ihlet, meg a jó téma. Itt komoly képzettség is szükséges, a tálentumról nem is beszélve. :) Engem meg nem igazán vonzott, hogy fejben tartsam mondjuk a magyaros kilences jellemzőit.

Most viszont, mese nincs, vállalhatót kellett produkálni. Úgyhogy kerestem, olvastam, próbálkoztam. Kutattam szinonimák után, gyúrtam a szórendet. Megoldottam több módon, aztán kombináltam az eredményeket. Végső elkeseredésemben az egyik idézetet még a Devecseri-féle fordításban is kikerestem.

But plagues shall spread, and funeral fires increase, Till the great king, without a ransom paid, To her own Chrysa send the black-eyed maid.

Sir Alexander Pope: Iliad - translation

 

De dögvész terjed, s máglyák gyúlnak, míg a királyunk az
éjszemű lányt nem küldi vissza díjtalanul Khrűszébe.

Homérosz: Iliász - Sir Alexander Pope fordítása nyomán

 

Nagy munka volt, mivel a magyar fordításban cirka 6 sorban volt szétszórva az az információ, amit az angol 2 sor hordozott. Ráadásul a magyar tele volt elvont, klasszikus utalásokkal, melyek gyakorlatilag rokon értelmű kifejezésekként funkcionáltak, és sok helyen így oldotta meg Devecseri a ritmustartást. Ennek az angolban nyoma sem volt. Hihetetlen finomságokra bukkantam menet közben. Azt nem állítom, hogy sikerült hexameterré formálnom a kiválasztott részleteket, de érzésem szerint jól sikerültek. Elfogadták, megdicsérték.

A könyv – J. F. Cooper: Az utolsó mohikán – nemsokára megvásárolható lesz a KindleTékán, és remélem hamarosan a saját e-könyv olvasónkon is megnézhetem, hogy mutat a nevem e-tintával kiírva. :D

Klasszikus keringő – Idegen nyelvek árnyalatai hozzászólásai

  • avafordito avafordito:

    Kedves Judit!

    A blog írója (jelesül: én) és a The Last of the Mohicans fordítója, legnagyobb bánatomra nem ugyanaz a személy. Én mindössze néhány fejezetindító versrészlet fordítására kaptam felkérést. Az e-könyv jelen pillanatban valóban nem elérhető, de rákérdezek a KindleVarázsnál, hogyan juthatna hozzá. Engem pedig utolér az avablog [kukac] iroja.hu címen.

    Üdvözlettel: Ch-M É

  • Topál Judit Topál Judit:

    Nagyon szeretném felvenni a kapcsolatot a 'The Last of the Mohicans' fordítójával, a fenti blog írójával.
    Ha műve már megjelent a KindleTékán (én nem találtam), miképp vásárolhatnám meg?

  • Szólj hozzá

0.052 mp