Creative Commons Licenc
Ch-Molnár Éva: AVABLOG című műve Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc alatt van.
Az ezen publikus licenc hatáskörén kívül eső jogok megtekinthetőek itt: muforditas.bloglap.hu

Fejléckép: Erik Tjallinks, Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc,

 

 

 

 


Belépés
Kereső

MAGYAR HANGJA: FODOR ZSUZSA

Műfordító portrék

Függöny fel!

 

Legnagyobb szerencsémre, folyamatosan jelen vannak az életemben olyan emberek, akik türelmesek velem, mint anya a hülye gyerekével, és hagyják, hogy menjek a magam feje után, mégis partnerként kezelnek és szükség esetén irányt mutatnak. Ilyen igazodási pont Fodor Zsuzsa is, aki nem csak szakmai, de ha kell, emberi oldalról is megtámogatja bennem az eszmélő műfordítót. Nagyon örültem, mikor némi győzködés után kötélnek állt és vállalta az interjút.


Fodor Zsuzsa a straeleni fordítóház előtt

 

Többször említetted, hogy elsősorban szinkrondramaturgnak tartod magad, s a fiad is azt felelte, mikor megkérdezték, hogy az anyukája mit dolgozik: egész nap nézi a tévét, és ha véletlenül valami csehül van, azt lefordítja. Hogy lesz valakiből szinkrondramaturg?

Ma már lehet, hogy nem ezt válaszolná, azóta eltelt közel 30 év.

Szinkrondramaturg pedig úgy lettem, hogy egyetem után néhány évig az Országgyűlési Könyvtárban dolgoztam, ott kezdtem el fordítani. Később egy kollégám, Gonda Miklós, szinkrondramaturg lett. Akkor csaptam a homlokomra, hogy jé, hát a filmeket is fordítja valaki! Elkezdtem külsőzni a Pannóniában (nyersfordításokat készítettem szinkrondramaturgoknak), és amikor lett hely, felvettek.

 

Lényegében mi a feladata egy szinkrondramaturgnak?

A szinkrondramaturg filmet fordít. Ha kell feliratoz, ha kell szinkronszöveget ír. Ez annyiból más, mint a műfordítás, hogy jobban meg van kötve a fordító keze: jó esetben a szájmozgást is figyelembe veszi, a mondatok tördelését. (Ez a legnehezebb része a munkának, csak egy példa: ha egy filmben elhangzik, hogy Ich… liebe… dich vagy я… люблю… тебя vagy I…love…you, vagyis nagy érzelmi felindultságában az illető pici szünetekkel mondja ki a három szót, a rossz szinkrondramaturg azt fogja írni, hogy én…szeretlek…téged, a jó dramaturg a névmások helyére ír valami mást, ami nincs is benne a szövegben, mégsem lóg ki belőle.) És ez még csak a szájmozgás. Ám a lényeg a gesztus. (Példa: ha magyarul azt mondom: „Ekkora halat fogtam!”, akkor az első szónál mutatom, mekkorát. A többi nyelvben máshol, többnyire a mondat vége felé. Addig kell gyötörni a mondatot, míg a szöveg egybeesik a gesztussal, de még magyarul hangzik.) És ott van még a fejmozgás hangsúlynál, a szövegrészek hossza vagy rövidsége, a jól mondhatóság, és persze ezen kívül minden, ami egy műfordítónak is dolga: szövegértés, megfelelő stílus, stb.

 

Rengeteg, mára klasszikussá vált film magyar szövege fűződik a nevedhez, olyanoké, mint a Grease, az 1984, vagy a Mielőtt felkel a Nap. Melyik volt a legemlékezetesebb szinkronos munkád?

Én legjobban a cseh filmeket szerettem szinkronizálni, Věra Chytilová (Elakadás, A bolond és a királynő, Az örökség, avagy gútntág, faszikáim), Jiří Menzel, Jan Svěrák, Petr Zelenka filmjeit. Egyik jobb, mint a másik. Szerettem néhány orosz rendező – Bodrov, Todorovszkij, Balabanov, Mihalkovmunkáit is. Az amerikaiak közül az abszolút kedvenc Peter Bogdanovich: Függöny fel! c. filmje, pedig az nem is film, hanem filmszalagra rögzített színdarab. Ez segített át a mélyponton, amikor ’95-ben kirúgtak minket a Pannóniából. Hetekkel később is nyerítve röhögtem, ha eszembe jutott egy-egy jelenet. És mindig eszembe jutott. Még most is.

 

A MEGY adatlapod szerint németből, oroszból és cseh nyelvből fordítasz, de nekem sokszor adsz tanácsot angolos kérdésekben is. Hogy alakult ez a soknyelvűség, pláne ilyen szinten?

Apukám a külügyben dolgozott, így az első hat osztályt orosz iskolában végeztem el, kettőt Norvégiában, négyet Budapesten, mondván, hogy nem tudni, hova kerülünk a továbbiakban. Hát Bécsbe kerültünk, ahol persze osztrák iskolába jártam, de a nyolcadikat már itthon fejeztem be. Így adta magát, hogy orosz-német szakra jelentkeztem, a csehet az egyetemen vettem fel, és leadtam az oroszt.

 

Mi volt az első műfordítói munkád?

Lefordítottam egy Hermann Broch novellát, kinéztem egy magvetős könyv könyvészeti adataiból egy szerkesztőt (Bor Ambrusnak hívták) és beballagtam hozzá, hogy vessen rá egy pillantást. Mondta, hogy majd megnézi és felhív. Másfél év múlva felhívtam, hogy sikerült-e már megnéznie. Bevallotta, hogy elvesztette, és olyan lelkiismeret-furdalása lett ettől, hogy elkezdett dolgoztatni. (Később a novella is előkerült.)

 

Mely szerzőknek voltál már a „magyar hangja”?

Günter Wallraff, Gert Hofmann, Daniel Kehlmann, Eginald Schlattner, Leonie Swann, Thomas Glavinic, Eva Menasse, Joachim Meyerhoff, Florian Illies, stb.

 

Hogy nézne ki a „ Zsuzsa fordít” című kép?

A lányom 4-5 éves korában egy teásdobozból és egy tejfölösdobozból csinált egy polaroid gépet, azzal „lefényképezett”: lerajzolt egy narancssárga papírra, ahogy a gép előtt ülök, elég zilált ábrázattal és hajzattal, azt húzta elő a polaroid gépéből. Azóta úgy látom magam.

 

Csend vagy zene kell munka közben?

Régen rádiót hallgattam, fórumoztam, zenét hallgattam munka közben, ma már csak egy dologra tudok figyelni.

 

Szoktál-e együttműködést kezdeményezni a szerzőkkel, vagy magányos farkasként igyekszel megoldani a problémás pontokat a fordítás során?

Amit tudok, megoldom magam (vagy az utóbbi időkben a Műfordítók és a Hogyan fordítsam? Facebook csoport segítségével), csak akkor nyaggatom a szerzőket, ha már nem megy másképp. A nagyszerű, erdélyi szász Eginald Schlattnerrel volt egy ilyen esetem. Napokat töltöttem minden egyes, három házból álló erdélyi falu magyar nevének kiderítésével. Egy kolostorral azonban nem boldogultam. Napokig lógtam a neten, bújtam az útikönyveket, térképeket, semmi. Végül írtam a szerzőnek, aki postafordultával válaszolt: ja, azt elszúrtam!

 

Férjed, Győri László is elismert műfordító. Otthon mennyiben megy a „szakmázás”?

Nagyon megy. Átkurjongatunk egymásnak, hogy: te, azt hogy mondják…? És a fontosabb könyveket előszerkesztjük egymásnak leadás előtt. (A napokban Gy. L. feltett egy kérdést a Műfordítók csoportban, melyre Zsuzsa is online válaszolt, pedig szerintem mindketten otthon dolgoztak… :D – Ch-MÉ)

 

Fodor Zsuzsa és Győri László (kockásban) a straeleni fordítóházban (A fotók Zsuzsától valók.)

 

Mi volt a legutóbbi fordításod?

Daniel Kehlmann: Du hättest gehen sollen (El kellett volna menned) c. elbeszélése. Nagyon várom az új könyvét, ezt, azt hiszem, csak afféle ujjgyakorlatnak szánta.

 

Ha szabadon választhatnál, kinek a művét fordítanád le mindenképpen és miért?

Minden megjelenő Kehlmannt, persze. Nagyon szeretném Gert Hofmann eddig nem megjelent műveit, de elég kilátástalan, már nem élő írókkal nem foglalkoznak a kiadók. És nagyon szeretném Joachim Meyerhoff trilógiájának másik két kötetét, de nincs rá fogadókészség.

 

Utasítottál-e már vissza felkérést? Ha igen, miért?

Csak időhiány miatt.

 

Van-e példaképed, esetleg valaki, akit mesterednek tartasz?

Szőllőssy Klára, Sárközy György, Tandori, Parti Nagy, ó, még nagyon sokan. Pár éve szinkronizáltam egy 10 részes Mester és Margaritát (Vlagyimir Bortko). És Szőllőssy Klára szövege úgy mászott rá magától a képre, hogy igazítanom sem kellett rajta. A mondatoknak még a ritmusa is stimmelt. A szinkronban pedig a csodálatos, utolérhetetlen, kivételes Schéry András.

 

Mi az első dolog, amit megteszel, mikor belekezdesz egy új fordításba?

Elolvasom.

 

Sok műfordítótól hallottam, hogy, különféle okokból, akkor sem olvassák el előre a fordítandó szöveget, ha van rá idejük. Nálad, ezek szerint, elengedhetetlen.

Szépirodalomnál azért elolvasom, de volt olyan is, hogy az nem fért bele az időbe. Az ismeretterjesztő könyveket nem szoktam előre elolvasni.

 

Mit csinálsz, ha már teljesen lefáradtál, de még mindig hátravan három oldal a napi penzumból?

Kétségbeesek. (Egyre gyakrabban fordul elő.) De ma már nem tartom olyan fontosnak, hogy gyorsan meglegyek valamivel.

 

 

MAGYAR HANGJA: FODOR ZSUZSA hozzászólásai

Szólj hozzá

0.042 mp