MŰFORDÍTÁS

1063 nap. Pedig állítólag a blogok nagy része az első születésnapja előtt "befullad". 9000 lapletöltés. Pedig ez egy "réteg-blog". Bizsergető jó érzés mocorog a szívemben...

---

                                            JÓ ÉRZÉS NYOMOT HAGYNI!

 

Közel három évvel ezelőtt, azért kezdtem blog írásba, hogy megmaradjon a józan eszem. :D És nagyon, NAGYON! hiányzott a hivatásom, amibe még tulajodonképpen bele sem foghattam úgy istenigazán, hiszen a fordítás, csak amolyan mellékeske, alkalmi munka, baráti segítség szinten volt jelen a tanítás mellett, míg otthon nem maradtam babázni. De szerencsére a gyerekek megnőttek, bennem is megérett a döntés, hogy innentől a műfordítás a fő irány és elkezdtem célzottan keresgélni. Meglepett, de alig találtam valamit, így az AVABLOG a fordításaim mellett amolyan gyűjtőlapként is funkcionált, és funkcionál ma is. A blog statisztikáiból látom, hogy egyre többen találjátok meg azokkal a kulcsszavakkal keresve, amire nekem még irreleváns, bár érdekes, tartalmas lapok jöttek ki. Remélem ti kevesebb kutakodással is célt értek így.

Sok sikert kívánok!

 

 

Pár napja ismét beütöttem a keresőbe a "műfordítás" kulcsszót. Kíváncsi voltam, mi vátozott az elmúlt majd' három évben. Jelentem, a helyzet örömteli.

---

Egyfelől, aminek nyilván a legjobban örültem, hogy az AVABLOG egyik cikkét, konkrétan ezt ITT, a Google első oldalon, nyolcadik találatként hozza!

Másfelől, három működő műfordító-képzési lehetőséget is találtam, szintén az első oldalon, köztük a Pázmányét, amely posztgarduális képzés és  jelenleg én is hallgatója vagyok.

Ééés, találtam egy cikksorozatot is, ami - a jópár elírás és furán megfogalmazott kérdés ellenére - rendkívül informatív és klassz összefoglalása A KÖNYVNEK.

Ajánlom szeretettel!

A könyvkiadás, és ami mögötte van - cultura.hu

A műfordítás, és ami mögötte van - cultura.hu

A könyvszerkesztés, és ami mögötte van - cultura.hu

A könyvillusztráás, és ami mögötte van - cultura.hu

A kreativitás elengedhetetlen a műfordításkor - Beszélgetés Gazdag Tea műfordító, szerkesztővel - cultura.huműfordító képzési

Az AVABLOG indulása környékén már foglalkoztam egy posztsorozatban a műfordítókat/ műfordításokat érintő szerzői jogi kérdésekkel és azóta folyamatosan próbáltam találni egy jogászt, aki járatos a témában és hajlandó szakszerűen összefoglalni a tudnivalókat. Egy vállalkozói szakmai csoportban találtam dr. Kengyel-Kosztka Ritára, aki vállalta a kihívást. Íme a várva-várt szerzői jogi sorvezető!

---

Szerzői jogok - Mi az egyáltalán?

 

 

A szerzői jogoknak a szerzői alkotásokat védő jogszabályokban biztosított, alkotókat megillető jogokat nevezzük.

A magyar szerzőkre vonatkozóan, valamint akikre viszonosság elve alapján vonatkozik, ezen jogszabályok: a 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, de bizonyos tekintetben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény is idesorolható. (Viszonosság elve: ha 2 állam szerződést köt egymással arról, hogy bizonyos szabályai vonatkoznak egymás állampolgáraira is. Elviekben ugye, egy ország csak a saját állampolgáraira vonatkozóan hozhat jogszabályt, a többiére nem, csak kivételes esetekben. Ilyen az pl., ha a másik országgal van valami megállapodása erről.)

A külföldi szerzők által létrehozott művekre a nemzetközi magánjog szabályai vonatkoznak. A legfontosabb ezek közül az 1886-ban létrejött Berni Egyezmény, melynek tagállamai az irodalmi és művészeti művek védelmére Uniót hoztak létre, melynek mára több mint 150 ország a tagja. A védelem kiterjed azokra a szerzőkre, akik az Unió országainak polgárai, valamint azokra a szerzőkre is, akiknek a műve először valamelyik tagországban jelenik meg (akár párhuzamosan).

A szerzői jog másik fontos dokumentuma az ENSZ egyik szakosított szervezete, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által (WIPO) 1996-ban létrehozott Szerzői Jogi Szerződés. A szerződésnek mára 184 ország a tagja, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy betartják a Berni Egyezményben foglaltakat.

A szerzői jogok célja és létrejötte

A szerzői jogok célja a védelem által a szellemi alkotások létrejöttének ösztönzése, valamint a műalkotásban megjelenő, a szerző személyiségét tükröző egyéni, eredeti látásmód, kifejezésmód védelme.

A szerzői jog a mű létrejöttével keletkezik, a törvény erejénél fogva (nem kell sehová bejelenteni stb.), a jogok tulajdonosának pedig az tekinthető, aki a „művet” létrehozza (vagyis a szerző).

 

A védelem tárgya

A védelem tárgya az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása! A magyar szerzői jogi törvény nevesít többfajta művet is, de a védelem nemcsak azokat illeti meg.

A védelem létrejöttéhez egyetlenegy lényeges kitétel szükséges: (a védelemben részesülés feltétele): a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleg vagyis, hogy pont ilyen alkotás, mint amit a szerző létrehozott, korábban még nem létezett! A gyűjteményes művek részeikben is, valamint a gyűjteményes művek összességében is szerzői jogi védelem alatt állnak – a részek szerzői joga azt illeti meg, aki az adott részt alkotta, a gyűjteményes mű szerzői joga pedig a szerkesztőt.

A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, tehát egy művészi szempontból kevésbé értékes mű is védelemben részesül, ha egyéni, eredeti jellegű.

 

Nem tartoznak szerzői jogi védelem alá :

-jogszabályok

-hatósági határozatok

-hatósági és hivatalos közlemények, ügyiratok

-szabványok

-tények, napi események, melyek a hírek alapjául szolgálnak, napi hírek

- ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet

- folklór kifejeződései (DE: folklór ihletettségű egyéni művek igen!).

A védelemi idő

A védelmi idő alatt kizárólag a szerző jogosult a művét felhasználni, illetve azok, akiknek a mű felhasználásra a szerző engedélyt adott. A magyar jog szerint a szerzői jogi védelem időtartama a szerző élete alatt és a halálától számított 70 évig áll fent. Amennyiben a mű több szerzős, az utolsó szerző elhunytától számított 70 év a védelmi idő.

A Berni Unió által biztosított védelmi idő a szerző halála után általánosan ötven év, de amennyiben azon ország törvényei, melyben a mű először megjelenik, hosszabb védelmi időt biztosítanak ennél, akkor a hosszabb védelmi idő az irányadó.

A védelmi időtartam lejárta után a mű közkinccsé válik, szabadon felhasználható.

 

A szerzői jogok fajtái

 

 

1. Személyhez fűződő jogok

A mű nyilvánosságra hozatalának, valamint a szerző nevének feltüntetéséhez való jog. Ez kizárólag a szerzőt, valamint az örököseit illeti meg, a védelmi idő lejárta után is fennállnak, és nem ruházhatóak át másra. (vagyis a szerző halálát követően lejárt 70 év után, még akkor sem, ha az közkinccsé válik lehet azt állítani, hogy valaki más hozta létre a művet, pl. én írtam a Nemzeti Dalt)

2. Vagyoni jogok

E csoportba sok minden tartozik, összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a szerzőnek a szerzői jogi védelem alapján a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában (pénzért) és nem anyagi formában (ingyen) történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga van.

Ezen jogok tehát már átruházhatóak, átadhatóak másnak, például egy író átadhatja (természetesen meghatározott díj ellenben) a kiadójának a mű terjesztésére, fordítására stb. való jogot. Ezt lehet úgy is, hogy a szerző fenntartja magának is a jogok egy részét, vagy úgy is, hogy minden jogot átad másnak. Ez minden egyes mű esetében egyedi, célszerű minden esetben a szerzővel egyeztetni, külföldi művek esetében is ez az irányadó.

Egy mű felhasználásra kétféle módon szerezhető, illetve adható engedély Magyarországon:

1. Egyedi esetekben: kizárólag felhasználási szerződéssel, mely

- írásbeli (kivéve: ha napilapban vagy folyóiratban történő közzétételről van szó, valamint ha a szerző maga gyakorolja a nyilvánosságra hozatalt) kell legyen és

- tartalmaznia kell:

a) a mű pontos megjelölését,

b) a felhasználás módjának (papír alapú vagy digitális többszörözés, fordítás, terjesztés, internetes hozzáférhetővé tétel stb.,),

c) idejének (egy év vagy adott példányszám),

d) területi hatályának (pl. kizárólag Magyarország területe vagy Európa egésze) pontos meghatározását,

e) a felhasználás ellenértékét (ha nem ingyenes).

- A szerződő felek a törvényben meghatározottaktól egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály nem tiltja, vita esetén mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezés az irányadó.

- „Személyhez” kötött a felhasználás, kifejezett felhatalmazással adható csak tovább, vagyis előfordulhat, hogy valaki rendelkezik pl. egy mű magyarra fordításának és a blogján nyilvánosságra hozatali jogával, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ezt a jogot másnak is továbbadja – ez csak a szerző kifejezett engedélyével lehetséges.

2. Közös jogkezelő szervek útján:

- Ha az egyedi engedélyezés nem lehetséges, mert olyan sok a felhasználás (pl. rádió) vagy a felhasználók száma (közönség, olvasók).

9 db van Magyarországon, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felügyeli, tartja nyilván őket, a honlapon megtekinthetők. Legismertebb az ARTISJUS, de van FILMJUS, irodalmároknak, képzőművészeknek is. Célszerű első körben őket megkeresni a fenti kategóriákba tartozó művek esetében. Hozzájuk kell bejelenteni a felhasználást (egyszerre akár több dal, irodalmi mű stb.), díjat szabnak ki, azt kell befizetni.

Szabad felhasználás esetei

Felsorolás a törvényben, csak ezekben az esetekben lehetséges!

• Idézés,

• átvétel: ami az idézés terjedelmét meghaladja (kizárólag iskolai oktatás, tudományos kutatás céljára),

• magáncélú másolat: természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (teljes könyv, folyóirat, napilap; csak kézírással vagy írógéppel lehetséges ebben az esetben is),

• időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben,

• iskolai oktatás: a mű szabadon átdolgozható, de az átdolgozás már nem használható fel; cikk, könyvrészlet többszörözhető,

• nyilvános előadások, politikai beszédek részei tájékoztatás céljára,

• speciális esetek (idős otthoni, iskolai előadások stb.).

 

Forrás és szerző megjelölése minden esetben kötelező!

 

És ha minket másolnak:

0. lépés: Megelőzés

- Jól látható módon felhívni a figyelmet arra, hogy a mű szerzői jogvédelem alatt áll.

- Egyéb praktikák: egyénre szabottak, célszerű ügyvéddel egyeztetni.

- Közjegyzői ténytanúsítvány készíttetése, ha értékesebb műről van szó.

1. lépés: Dörgedelmes felszólítólevél

- Jogsértés abbahagyására.

- Amennyiben ez nem történik meg, jogdíj fizetésére.

- Következményekkel való fenyegetés (polgári jogi per, büntető feljelentés).

2. lépés: Polgári jogi jogérvényesítés

Ez azért megfontolandó: drága, sokáig tart és sok esetben (különösen internetes másolás esetében) nehéz lehet a jogsértést bizonyítani, az ügyvédet nekünk kell megelőlegezni...

Akkor javasolható, ha komoly anyagi kárunk származik a másolásból, egy blogbejegyzés másolása esetén pl. nem.

3. lépés: Büntető feljelentés

Btk. 385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A szerzői jogok megsértéséhez kapcsolódó ügyekben nyomozóhatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jár el, ott tehető feljelentés is.

 

Vagyis ha fordítasz, a fordítandó anyaggal kapcsolatosan csak annyi jog illet meg, amennyit a szerzőtől (vagy egyéb jogtulajdonostól) kaptál. A saját munkáddal, fordításoddal kapcsolatosan minden szerzői jog megillet, de azért azt minden esetben illik világosan feltüntetni, hogy kinek a művéből fordítottad.

 

dr. Kengyel-Kosztka Rita
jogász, cégvezető
Jogi Szakfordítói Iroda

 

Már áprilisban, a záróesten tudtuk: lesz folytatás. Mert van igény, befogadókészség, rajongás. Ezt nem hagyhatjuk elröppenni! A Váci Irodalmi Szalon fontos lett a váciaknak. Úgyhogy rengeteg munka, sok gyümölcsöző együtműködés eredményeként itt az új sorozat, mely nemes egyszerűséggel a Második Évad címet viseli.

---

Spiró, Vámos, Esterházy, Háy, Schaffer, Lackfi. Ha nem írok keresztneveket, akkor is tudják, kiről beszélek. Fontosak, értékesek, megosztók, eredetik. Kíváncsiak vagyunk rájuk.

A beszélgetéseket Matkovich Ilona író, újszágíró vezeti, az írók bemutatásában pedig a Váci Madách Imre Gimnázium diákjai, Bártfai Vivien, Sebestyén Andrea, Suba Stefi, Kádár-Gál Dóra, és Szabó Zsanett vesznek részt. A videó felvételt Mikulinszki Tamás a fotókat Princz Laura készíti majd.

A zenét pedig ezúttal a Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola növendékeinek, Mészáros Eszternek, Váczi Kristófnak, Szabó Enikőnek, Jakus Ábelnek, Szigeti Zsófiának és zenész barátainak, valamint Lachegyi Máté zongoraművésznek köszönhetjük!

Hatalmas köszönet illeti még Mester Borbála grafikust, aki nemcsak engedélyezte grafikájának felhasználását a Szalon kreatív anyagain, de a bérlet ötlete és megtervezése is a nevéhez fűződik, nem is beszélve a számos felbecsülhetetlen értékű tanácsról és javaslatról!

A plakátért pedig köszönet illeti Bogár Ágnes grafikust és az Arcust.

Akiket a felsorolásból kihagytam: a ti munkátok a legfontosabb! Megfogalmazhatatlan!

 

MINDENKIT VÁRUNK SZERETETTEL!

 

Chovanecz-Molnár Éva, a programsorozat koordinátora

A 2014. július 7.-13. között, Piliscsabán megrendezett II. Drámafordító Workshop lezárásaként vasárnap délutánra felolvasószínhát szervezett a Műfordító Műhely a frissen átültetett egyfelvonásosokból. A Brown Cow Company tagjai egy padon ülve, minimális mozgással kísérve keltették életre a darabokat. A kinti forróságot üdítően feledtette az előadás.

---

        Nyoma sincs a tolkieni borúnak!

 

A hét egyfelvonásos 6 napi megfeszített, napi 8-10 órás műfordítói és szerkesztői munka termése. Az adott "tíz perces" darabot jegyző két fordító vitte reggel a nyersfordítást és elindult az elemzés, a finomítás, a legmegfelelőbb szó utáni kutatás. A tavalyi workshop helyszínéről, Nagyváradról, érkezett fordítók szerint a munkát nagyban előmozdította, hogy több korosztály képviseltette magát, így az ötletelés során hamar felszínre kerültek a keresett elemek.

                     A nagyváradi csapat

 

Sajnos a műhelymunkában nem tudtam részt venni, de legalább a videó felvétel elkészítése az én feladatom lett, ami kivételes élményt biztosított, mivel a kis kontroll képernyőn nézve a kibontakozó eseményeket, a szereplőkre fókuszálva kívül szorult a háttér. Így intenzívebbé váltak a felvázolt kapcsolatok, a felvillantott konfliktusok. A közönség (és egy esetben a színészek) soraiban helyet foglaló műfordítók elégedett mosollyal nyugtázták, hogy ültek a poénok magyarul is, megmaradt a szövegek lendülete, bámulatos abszurditása.

 

                                                                                                                                                           Somló Ágnes

Somló Ágnes műfordító, a workshop életre hívója és vezetője még a vasárnapi zárszóban elmondta, hogy a tavaly és az idén lefordított műveket közös kötetben készülnek kiadni, ma pedig egy levélben örömmel újságolta, hogy épp akkor érkezett felkérés Nagyváradról, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánjától, hogy a 2014 szeptember 12-13-án tartandó konferenciájukon (ELLE INTERNATIONAL CONFERENCE on English Language & Literatures in English) tartson egy beszámolót erről a drámafordító projektről a nemzetközi publikumnak.

Remélhetőleg a felvétel is hamarosan elérhető lesz!

 

Éééés a repertoár:

 

JULIE JENSEN: A barna cipő, Fordította: Borbély Julianna és Karászi Zsuzsanna

JULIANNE HOMOKAY: Esküvői történet, Fordította: Juhász Anna és Erényi Mónika

WALTER WYKES: A felesleges, Fordította: Szabó Alexandra Margit és Mogyorósi Zoltán

NICK ZAGONE: Most nem jut eszembe, Fordította: Paku Yvette és Tímár Anett

D. M. LARSON: A Halál vonattal jár, Fordította: Győrfi Réka és Kiss Erzsébet Janka

JEFF GOODE: Gyilkosság éjfél előtt, Fordította: Pete-Pikó Erzsébet és Barczi Tamás

ALEX BROUN: Elakadva, Fordította: Kustor Anita és Kovács Eszter

 

          Cows vs translators
 

Mikor megérett bennem a döntés, hogy a műfordítás legyen végre a szakmai fővonal – végtére is ezért mentem angol szakra –, elkezdtem (tovább)képzési lehetőségek után kutatni, hiszen az tisztán látszott, hogy az egyetemi tanrendbe beépített 2x30 óra fordítás-tolmácsolás kurzus után még van hová fejlődni. Nagy elánnal kezdtem keresni de eltartott egy darabig mire a Pázmány műfordító képzésére rátaláltam.

---

 

Mert, képletesen szólva, szakfordító képzéssel tele a padlás, de ott, mint a neve is utal rá, bizonyos szakmák speciális szövegeit kell többnyire fordítani, ráadásul minimum két idegen nyelv magas szintű ismerete a bemeneti követelmény. Én pedig irodalmat szeretnék fordítani, főleg kortárs prózát és egyelőre csak az angol-magyar (magyar-angol) vonalon, az olasz tudásom ezzel párhuzamosan tervezem továbbfejleszteni.

 

A kutakodás első pár körében három olyan, kifejezetten műfordító-képzést találtam, melyek tanfolyam-jellegűek, elérhető áruk van és biztató az oktatók névsora is. Nézőpont kérdése, hogy kinek sajnos, kinek nem, de egytől egyig budapesti székhelyűek. Ezekről egy következő posztban részletesen is beszámolok. Addigra kiderítem, pontosan mik a bemeneti követelmények, milyen gyakran sikerül elindítaniuk a képzést, mik a korábbi diákok tapasztalatai, elhelyezkedési esélyei, mit foglal magába a képzési összeg és nem mellékesen milyen „papírt” adnak a sikeres teljesítés után. A negyedik csak a sokadik körben került a látóterembe. Kicsit eldugták. Ahogy Áron öcsém fogalmazott: „Mordor hegyei közt.” :) Mikor egy ködös, tél végi napon Piliscsaba felé autóztunk, mosolyogva nyugtáztam, igaza van.

 

          Tolikieni sejtelmesség - Kép: Zelenai Áron

 

Áron ugyanis a Pázmányon végzett, s mikor neki kerestem valamit a Katolikus Egyetem honlapján, megakadt a szemem a következőn:

 

Műfordító/Irodalmi fordító szakirányú továbbképzés

Képzés nyelve: angol, magyar

Képzés ideje: 3 félév

Képzési összeg: 120.000 Ft/félév

 

Ez most komoly?

Impozáns tantárgyi háló, kigazdálkodható ár – túl szép, hogy igaz legyen? Egyeztettem férjjel, gyerekekkel, nagymamákkal majd döntöttem: nekivágok. Jelentkezési lap, diplomamásolat, kiskutyafüle elküldve, aztán vártam, csak vártam. Majd sajnálattal közölték, hogy nem tudják elindítani a képzést. Hívtam az Pázmány Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karát, ahol a vonal végén a jól tájékozott, szimpatikus asszisztens hölgy elmondta, hogy 5 jelentkezés érkezett, de a képzést csak tíz hallgatóval indíthatják. A jelentkezési összeget nem áll módjukban visszatéríteni, viszont ha a következő félévben is fenntartom a jelentkezésem, nem kell újra befizetnem és a papírokkal sem kell újra bajlódnom. Pozitív, pozitív. Viszont konstatáltam, hogy nem csak én találtam meg nehezen a képzést és egy hirtelen ötlettől vezérelve felvettem a kapcsolatot Somló Ágnessel, aki azon túl, hogy jelenleg a hazai műfordító képzés szíve és motorja, komoly fordítói munkásságot mondhat magáénak. Pár nappal későbbre beszéltünk meg találkozót a piliscsabai Campuson. Szerencsére a tanárnő irodájáig nem Mória bányáin keresztül vezetett az út...

 

Mi folyik itt?

Az együtt töltött egy óra során élvezetesen csapongtunk a képzéssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók és a műfordítási (alap)ismeretek között. Beszélgetésünk lényegi pontjait ezért megpróbálom az eredetileg megfogalmazott kérdéseim mentén rendszerezni.

 

Kívülről a fene se gondolná, hogy odabent mi van készülőben... - Kép: Zelenai Áron

 

Somló Ágnes azt mondja, ő a fordítás "betege". Míg a szaktársai, barátnői az egyetemi vizsgák után sütöttek-főztek, szabtak-varrtak, addig ő pihenésképp lefordított egy novellát. Az ELTE Bölcsészkarának angol nyelv és irodalom, illetve történelem szakán végzett, de rengeteg más területen is folyamatosan képzi magát, hiszen a műfordításhoz kapcsolódó interdiszciplináris területek igen szerteágazóak, véleménye szerint egy műfordítónak sok felé kell nyitni. 1997 óta tanít a Pázmányon, ahol kezdetben fordítástechnikát oktatott.

 

– Maga a műfordítás nyelvfejlesztő speciális kurzusként indult az angol szakosoknak, ám hamar népszerű lett más szakok hallgatói körében is, hiszen hol máshol lehet ilyen mélységében megtanulni a magyar nyelv kommunikációs formáját? – kezdi lendületesen. – Volt, hogy három csoport is futott párhuzamosan, így idővel specializációvá fejlesztették. Ez gyakorlati órákat jelentett, ahol a hallgatók műfordítási feladatokat oldottak meg mindkét irányba (angol↔magyar). Következő lépésként az angol alapképzésben résztvevők már fordító/műfordító kiegészítő képesítést is szerezhettek, a szakirányú továbbképzés pedig tíz évvel ezelőtt indult el. Akkor még együtt futott a szakfordítás és a műfordítás.

– El tudott-e már indulni műfordító csoport, hiszen tíz embert nem is olyan egyszerű „összetrombitálni”?

– Igen – mondja, hangjában kis büszkeséggel. – Az első, teljes egészében műfordító képzés 2011 februárjában indult 11 fővel majd 2012 júniusában 9-en végeztek. Közülük 4-en már publikálnak 2-en ha nem is kiadóknak, de rendszeresen fordítanak, 1 a munkahelyén veszi hasznát sok mindennek, amit a képzés nyújtott és a maradék 2 hallgató eltűnt a szemem elől, ami persze nem jelenti azt, hogy ők nem fordítanak... csak én nem tudok róla.

– Mik lényegi a tapasztalatok?

– Hogy a hallgatók kinyílnak. Szárnyalnak. Végre az érdemi munkára koncentrálhatnak, mert nem kell mindenre a saját próbálkozásaik mentén rájönni. Vannak adott szövegek, melyek rávilágítanak bizonyos tudatosan megoldható fordítói problémákra így a képzés során útmutatást kapnak, elsajátítják a speciális megközelítési módokat és egyfajta fordítói gondolkodásmódot.

– Mit tartalmaz pontosan a képzés?

– Vannak az úgynevezett „Általános ismeretek” úgy mint az idegen nyelv használata és különböző nyelvi rétegeinek (dialektus, rétegnyelv, szaknyelv…) ismerete, ilyen szövegek elemzése, értelmezése; a kulturális tanulmányok illetve az anyanyelvi nyelvhelyesség. Az „Alapozó ismeretek” jelentik az általános fordítástechnikát, a CAT vagyis számítógéppel támogatott fordítás alapjait; stiláris, műfaji és kommunikációs gyakorlatokat; a fordítás elméleti kérdéseit; szerzői jogi ismereteket, hazai és nemzetközi szervezetek bemutatását továbbá szerkesztést, kontrollszerkesztést, szövegszerkesztést. Illetve ott vannak a speciális „Szakmai ismeretek”: a műfordítás különböző területeinek elméleti kérdései; a kortárs irodalom leglényegesebb területei és trendjei, szerkesztői és fordításkritikai gyakorlatok és természetesen műfordítási gyakorlatok a különféle területek jellegzetes és tényleges szövegmintáin.

– Gondolom ennek abszolválásához nem elég egy Rigó utcai középfok. Milyen előképzettség szükséges?

– A műfordítás alapvetően egy szakma, melynek alapfogásai és fortélyai elsajátíthatók. De. De! Kitűnő célnyelvi és anyanyelvi ismereteket, stílusérzéket igényel és nagy előny, ha a jelölt jól ír. - Vonnegut mondta, hogy azt várja a fordítójától, hogy legalább olyan jó író legyen, mint ő maga. - Ezek többnyire fejleszthető képességek. És rendkívül fontos a nyitottság, hiszen a fordítandó művek rengeteg témát érintenek, melyekben bizonyos szintig otthonosan kell mozognia a fordítónak is. Nem mindig van ugyanis egyetlen megoldás egy adott fordulatra és a fordítónak képesnek kell lenni megmagyarázni, hogy a munkája logikája alapján, miért az a formula a legmegfelelőbb. Objektíve azonban az alábbi végzettségek egyikével lehet a jelentkezést benyújtani:

♦ anglisztika alapszak és szakirány (BA)

♦ legalább főiskolai szintű angol nyelv és irodalom szakos/tanári oklevél

♦ megfelelő külföldi legalább BA-végzettség

♦ egyéb felsőfokú végzettség + felsőfokú C típusú angol nyelvvizsga (illetve annak megfelelő, az intézmény által elfogadott nyelvvizsgák).

A szóbeli alkalmassági vizsgán is sok minden kiderül.

– Elnézegettem a tantárgyi hálót, az Ön neve mellett még számos ismert fordítóé is felbukkan az oktatók között. Versfordítást korábban Gergely Ágnes, gyermekirodalom fordítást Tótfalusi István oktatott, a drámafordítás pedig Nádasdy Ádám reszortja.

– Igyekszünk mind a tematikában, mind az oktatók személyében kiemelkedőt nyújtani.

 

Nem maradt felőle kétségem. Ráadásul az általam utolért korábbi hallgatók is pozitívan nyilatkoztak a Pázmányon töltött három szemeszterről. Például így: 

– Műfordítónak lenni – egy szerelem, elhivatottság, függőség, életforma. Folyamatos „nyitott füllel és szemmel” járás, aminek (majdnem Somló Ágnes szavait idézve) idegen nyelvi szövegben való folytonos elmerülés a velejárója. A képzés lehetőséget adott, hogy olyan szakmailag aktív emberektől tanuljunk, akik mögött komoly szakmai múlt és kiépített kapcsolatrendszer áll. Diákként örömmel mondhatjuk el, hogy Velük együtt dolgozhat(t)unk (!) szinte családias légkörben. Tudjuk, hogy végzett diákokként bármikor (!) bátran fordulhatunk szakmai kérdésekkel Tanárainkhoz. Könyv-, ill. versfordítási lehetőségeket, pályázatokat nemcsak mi diákok keresünk, s osztunk meg egymással, hanem Tanáraink a képzést követően is közvetítenek nekünk. Miért tartom fontosnak a képzést? A hiteles, szakszerű, igényesen elkészített, minőségi fordítások iránti igény ébredni, sőt fokozódni látszik napjainkban. Célunk, hogy ezt az igényt fenntartsuk és fokozzuk, s szakmai felkészültségünkkel képesek legyünk kiszolgálni – még ha nagyképűen is hangzik, de ilyen mértékű felelősségtudat birtokában – a köz javára. A XXI. században – a teljesség igénye nélkül – azt kívánjuk elérni, hogy a világ „minden” tájáról olyan értékes, válogatott irodalmi anyagot közvetíthessünk anyanyelven hazánkban, mely művel, tájékoztat vagy igényesen szórakoztat. A másik oldalról pedig a (nemcsak kortárs) magyar irodalom mindezidáig nem közismert gyöngyszemeinek, illetve filmjeinek angol nyelvű terjesztésével a világ figyelmét kívánjuk kissé magunkra vonni, s ezáltal gyarapítani a határainkon túli irodalmi közkincset. Tudjuk, érezzük (ezt nem előzetes egyeztetés, csupán tapasztalat alapján írom), hogy a műfordítói lét komoly kihívások elé állít minket, ahol a felkészültség és elhivatottság nem elegendő az érvényesüléshez. Számolnunk kell a piaci-, kiadói-, társadalmi elvárásokkal, szembe kell néznünk a versenyhelyzetekkel is, mégis úgy érezzük, hogy felvértezzük magunkat, s képességeink felhasználásával és kiaknázásával elérjük, hogy ha egyénileg kis mértékben is, de részt vehessünk a köz művelésében, igényes szórakoztatásában, hiteles tájékoztatásában. Kezdődjék ez a folyamat cikkfordításokkal, óvodás mondókák átültetésével (ami ugyancsak komoly felelősség!), avagy reklámszövegek honosításával, minden egyes fordítás fejlesztőleg hat ránk, saját hitelességünket bizonyítja, kapcsolatrendszerünket építi – egyszóval előre mutat. Móczárné Mikola Ágnes, korábbi hallgató

 

Praktikus apróságok

Érdemes tudni, hogy tankönyvek nincsenek, ám a tandíj tartalmazza a szükséges anyagokat, amiket a hallgatók kézhez kapnak. Ráadásul hozott anyagból is dolgozhatnak, ha tehát valakinek van megkezdett fordítása, munkálkodhat azon is a kurzus keretein belül. Félévente 5-6 hétvégét kell Piliscsabán tölteni, viszont azzal érdemes számolni, hogy a fennmaradó hétvégéket (vagy ennek megfelelő időt hét közben) is 100%-ban a feladatok feldolgozására kell szánni az optimális eredmény elérése érdekében.

A Campuson található ATM, van egyszerű nyomtatási és fénymásolási lehetőség, étkezde, büfé. A Campus kijáratától rövid sétára pedig egy Aldi és egy benzinkút.

Van kérdés?

 

 

 

 

Amíg keresgéltem a jelölésre érdemes blogokat Anne Goodwin díja nyomán, a tanuljjol.blog.hu bloggere – Ágostonné, Magdolna – szintén megtisztelte az AVABLOGot egy Liebster Vándordíjjal. Ámulok és bámulok és hízik a májam, mert jó dolog azt érezni, hogy tetszést arat a munkám! Nagyon köszönöm!

---

Mi a szösz az a Liebster Díj?

 

Te sem hallottál még róla? Vagy csak haloványan dereng? Lorrainne Reguly a wordingwell.com szerzője ebben a postban összeszedte a lényeget. Nagy vonalakban a tudnivalók – ékes magyar nyelven – a következők:

     --Ez a díj kizárólag az interneten létezik, bloggerek ítélik oda blogoknak.

     --Német gyökerekkel bír – a “liebster” szónak több jelentése is van: a legkedvesebb, legédesebb, szíve választottja, aranyos, kedves, kellemes, nagyra értékelt, cuki, megnyerő, örömmel fogadott, valakinek a kedvese, fiúja.

     --A lánclevelekhez hasonlóan működik, oly módon, hogy ezt is tovább kell adni meghatározott számú blognak.

     --Nézőpont kérdése, minek értékeled: klassz (ki ne szeretné a díjakat?), vagy púp a hátadon (lánclevél, amivel csak a munka van).

     --Minden díjazott dönthet, hogy ELFOGADJA és TOVÁBBADJA a jelölést vagy sem, ezáltal MEGSZAKÍTVA a láncot. Ám úgy tűnik, ha nem fekteted bele azt a kis energiát, csak magaddal szúrsz ki. Előnyök lejjebb.

     --A „szabályok” változtak az idők során.

     --Marketing vonatkozásai is vannak a díj elfogadásának, mivel így más blogokat is támogatsz. Másokon segíteni pedig köztudottan jó dolog!

Állítólag a Liebster Díjat azért hívták életre, hogy elismerjék és/vagy felfedezzék az új blogokat és üdvözöljék őket az egyre növekvő blogtérben. Kedves gesztus . Főleg annak fényében, hogy egyre többen írnak, ám mintha az olvasók száma egyre csak csökkenne.

 

Éééés a szabályok

Már amit kihámoztam, hiszen nincsenek kőbe vésve és kicsit mindenki alakítgatni tűnik rajta:

  1. Ha megkaptad a díjat, és van kedved tovább adni, írj egy bejegyzést a Liebster vándordíjadról.

  2. Legyen benne, hogy kitől kaptad és köszönet képpen linkeld is be az ő bejegyzését.

  3. Legyen benne kép a díjról és (pl. a ScrpitBlockba) rakd ki az oldaladra is. A Google segítségével jobbnál jobbakat találhatsz!

  4. Válaszold meg a kérdéseket, melyeket a díjat neked ítélő bloggertől kaptál. (1 kérdéstől egészen 11-ig minden verziót láttam már. Általában 5 vagy 11.)

  5. Mesélj el magadról a posztban annyi dolgot, ahány kérdést felteszel majd. (Pl: 5 vagy 11)

  6. Válassz ki 5-11 blogot, melyek szerinted megérdemlik a díjat és kevesebb mint 3000 követőjük van. (Hogy ez alatt pontosan mit értenek, nekem kicsit homályos, ha valaki tudja, kommentelje be, legyen oly drága!) Méltasd őket néhány szóban, indokold, miért rájuk esett a választásod.

  7. Állítsd össze a saját kérdéssorod az általad díjazottaknak.

  8. A végére pedig másold át ezeket a szabályokat.

  9. Mikor pedig mindezzel megvagy és élesítetted a posztot, értesítsd a bloggereket, hogy Liebster Díjat kaptak tőled és linkeld be a bejegyzésed, hogy tudják, miről van szó. (Hátha még nem hallottak róla.)

Én elfogadtam...

 

Magdolnától az alábbi kérdések érkeztek (Dőlttel pedig a válaszok olvashatók.):

  1. Mi a  volt a kedvenc meséd gyermekkorodban? Anyukám szerint a Piroska és a Farkas és a Hófehérke és a hét Törpe. De többet elmond az a sztori, mi szerint úgy 3-4 éves koromban anyu azt mondta, hogy amíg ő lezuhanyozik én válasszam ki azt a mesekönyvet, amiből szeretném, hogy olvasson, én meg lepakoltam a fél polcot. És erre határozottan emlékszem.

  2. Mit olvasol jelenleg? Paulo Coelho: Veronika Decides to Die, portugálból angolra fordította: Margaret Jull Costa. Őrült módon még reménykedem, hogy túléli...

  3. Mi jut eszedbe, ha ezt a szót hallod, bizonyítvány? Hogy vége a tanévnek és végre csak lógatjuk a lábunkat a srácaimmal. Azon borzasztó szülők közé tartozom, akik nem tulajdonítanak neki túl nagy jelentőséget. Amíg menet közben látom, hogy a gyerek képben van, addig nincs gond.

  4. Nyaralás: gyerekkel vagy gyerek nélkül? Miért? Velük is. Nélkülük is. Ha megoldható. Mert mindkettőnek megvan a varázsa. Mindkét esetben töltődünk, de máshogyan.

  5. A számodra legkedvesebb bejegyzés mindig a legnépszerűbb is? Nem mindig, de többnyire. És ez jól esik.

És íme 5 dolog, amit nem biztos, hogy tudtok rólam:

  1. 14 éves koromban kezdtem angolt tanulni és azóta sem hagytam abba.

  2. Gimis koromban a szókincsem jelentős része Bon Jovi dalszövegekből származott.

  3. Mikor hintáztatom őket, a srácaim általában angol gyerekdalokat énekeltetnek velem. (De a kocsiban többnyire Bon Jovira bólogatnak.)

  4. Azért mentem angol szakra, hogy egyszer majd Shakespeare-t fordíthassak.

  5. Szeretném egyszer eredetiben elolvasni Umberto Eco: A rózsa neve című könyvét.

Tratatataaaaam - A díjat kapja:

 

Nálam a NAMBERVAN a Műfordítóblog. Kertes Gábor blogja jelentette az inspirációt az AVABLOGhoz. Azt pedig, hogy valóban élő, működő blog lett belőle nagyban elősegítette, hogy ismeretlenül, e-mailben feltett kérdéseimre Gábortól egyenes válaszokat kaptam. A Műfordítóblog laza, informatív posztjai és gyönyörű fordításai kerek egészet alkotnak. Erőteljesen ráirányítják a figyelmet a műfordítás jelentőségére, hiszen Gábor spanyolból fordít régebbi és kortárs műveket egyaránt, melyek eredetiben aligha jutnának el a hazai közönséghez.

 

A másik blog, melyet szívesen látogatok, (bár mostanában ritkák az új posztok) az a Kindlevarázs. Olvasásfüggőként, nekem gyakorlatilag mindegy milyen formában jutnak el hozzám a művek (mint már említettem volt, a paradicsom levesből is kiolvasom a betűtésztát), így e-könyv olvasón is szívesen fogyasztom a napi betevő betűmennyiséget. Fehér Péter PhD blogján rengeteg infó van az Amazon Kindle olvasóiról és nem mellesleg gyönyörűen szerkesztett, jogtiszta művek találhatók a Kindle Tékában. Az ő jóvoltából kóstolhattam bele az e-könyv szerkesztésbe is, ami nagyon izgalmas folyamat és az ő egyik e-könyvüknél működtem közre fordítóként.

 

A harmadik kedvenc lehet, hogy csak szűken fér bele a „kis blog” kategóriába, de számomra elképzelhetetlen, hogy kihagyjam őket. A félrefordítások és megfejtésik lelőhelye a LeiterJakab. Kifejezetten tanulságos végigböngészni az egy-egy benézett fordítás nyomán kialakuló kommentpárbeszédet. Már az ötlethez is csak gratulálni lehet!

 

A negyedik hely egy fantasztikus nőé! Tomán Edina angoltanár. Ultramaratoni futó, nagy küzdő, nagy túlélő! És csodálatos ember. Genetikailag alkalmatlan vagyok a futásra, de az ő blogját rendszeresen olvasom.  Az ott publikált írásaiból, könyveiből és a vele készített interjúmból (melynek szerkesztett változatát címlapon hozta a Váci Napló) kicsit a kulisszák mögé láthattok.

 

 

Az ötödik, Ceruza és Ecset, és a hatodik, Minerva, blog tavaly szeptemberben, az első Olvasás Éjszakája váci rendezvénye kapcsán került a látóterembe. (Egyik) szerzőjük, Veréb Árnika, barátnőjével nívós fordítást készített a pódium beszélgetéshez kiadott szövegből és olyan folytatást rittyentettek hozzá, hogy szék nem maradt szárazon... Ezekről a blogokról nem kattintasz tovább két másodperc múlva! (Csendesen megjegyzem: a hölgyek még szemtelenül fiatalok, a Váci Madách Imre Gimnázium diákjai.)

 

A hetedik jelöltem az OtthonABaba. Nagyjából ez az egyetlen „baba-gyerek-túlélni próbáló szülők” tematikájú blog, amit követek. És nem csak azért, mert a szerzőjével gyakran botlunk egymásba félkómásan az óvoda folyosóján. Vicces, eredeti és hiteles. Gyanítom, Gyurkó Helgának is egyfajta egérutat jelent a blogolás, hogy a három csöpp gyerek és a folyamatos önképzés mellett megmaradjon a „józan esze”.

 

A nyolcadik blog amolyan kakukktojásnak tűnhet, de ha belegondoltok, ma már egy tanár-műfordító sem engedheti meg magának, hogy ne legyen tisztában alapvető gazdasági és marketing fogalmakkal. A Saleskoffeinnél a hozzáállás fogott meg. Máthé Albert marketing szakember hasznos tanácsokat ad azoknak, akik nem bírják a vérszívó-marketinget és a nyomulós eladási trükköket.

 

A kilencedik, még egészen friss blog kapcsán elfogultságot kell bejelentsek: a Solidmen basszusgitárosa, melynek honlapjához a blog kapcsolódik, az öcsém. De mivel itt ez nem kizáró tényező, így boldogan adok nekik is Liebstert. A posztokat Oláh Róbert, a zenekar frontembere írja, akinek nemrég jelent meg első regénye Szénlepke címen. Remélem most már itt is kicsit aktívabb lesz.

 

A tíz, tizenegyedik bloggal pedig most ismerkedem, a Liebster Vándordíj kapcsán bukkantam rájuk. http://okosanlakj.hu/blog/ és http://feliker.blog.hu/ Olvasgassátok ti is! Jó szórakozást!

 

A kérdések pedig, melyekre kíváncsian várom a választ a posztjukban az én Liebster bloggereimtől, a következők:

 

1. Mi volt az a momentum, mely végzetesen rálökött a blogolás rögös útjára?

2. Az írás mellett van-e időd olvasni is?

3. Olvasol- e idegen nyelven? Mit? Miért?

4. Könyv vagy e-könyv olvasó?

5. Mi az, ami a legjobban kikapcsol egy hajszolt nap végén?

 

Ne felejtsétek el hozzászólásban ide belinkelni a posztotokat!

 

Ui: Ez egy játék. Főként a játék kedvéért. Élvezzétek. Nem sietünk sehová. :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hazai műfordító képzés egyik - ha nem A - legnívósabb helyszíne a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara. Somló Ágnes tanárnő és segítői nyáron sem tétlenkednek, hétfőtől-vasárnapig (2014. július 7-13) Drámafordító Műhelyt tartanak a piliscsabai Campuson. Részletek itt. Még fogadnak egy-egy napra szóló pótlólagos jelentkezést! És hogy mi lesz ennek a vége?

 

!!!BEMUTATÓ!!!!

A II. Drámafordító Műhely
egyhetes alkotómunkájának terméséből!