MŰFORDÍTÁS

Az AVABLOG indulása környékén már foglalkoztam egy posztsorozatban a műfordítókat/ műfordításokat érintő szerzői jogi kérdésekkel és azóta folyamatosan próbáltam találni egy jogászt, aki járatos a témában és hajlandó szakszerűen összefoglalni a tudnivalókat. Egy vállalkozói szakmai csoportban találtam dr. Kengyel-Kosztka Ritára, aki vállalta a kihívást. Íme a várva-várt szerzői jogi sorvezető!

---

Szerzői jogok - Mi az egyáltalán?

 

 

A szerzői jogoknak a szerzői alkotásokat védő jogszabályokban biztosított, alkotókat megillető jogokat nevezzük.

A magyar szerzőkre vonatkozóan, valamint akikre viszonosság elve alapján vonatkozik, ezen jogszabályok: a 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, de bizonyos tekintetben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény is idesorolható. (Viszonosság elve: ha 2 állam szerződést köt egymással arról, hogy bizonyos szabályai vonatkoznak egymás állampolgáraira is. Elviekben ugye, egy ország csak a saját állampolgáraira vonatkozóan hozhat jogszabályt, a többiére nem, csak kivételes esetekben. Ilyen az pl., ha a másik országgal van valami megállapodása erről.)

A külföldi szerzők által létrehozott művekre a nemzetközi magánjog szabályai vonatkoznak. A legfontosabb ezek közül az 1886-ban létrejött Berni Egyezmény, melynek tagállamai az irodalmi és művészeti művek védelmére Uniót hoztak létre, melynek mára több mint 150 ország a tagja. A védelem kiterjed azokra a szerzőkre, akik az Unió országainak polgárai, valamint azokra a szerzőkre is, akiknek a műve először valamelyik tagországban jelenik meg (akár párhuzamosan).

A szerzői jog másik fontos dokumentuma az ENSZ egyik szakosított szervezete, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által (WIPO) 1996-ban létrehozott Szerzői Jogi Szerződés. A szerződésnek mára 184 ország a tagja, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy betartják a Berni Egyezményben foglaltakat.

A szerzői jogok célja és létrejötte

A szerzői jogok célja a védelem által a szellemi alkotások létrejöttének ösztönzése, valamint a műalkotásban megjelenő, a szerző személyiségét tükröző egyéni, eredeti látásmód, kifejezésmód védelme.

A szerzői jog a mű létrejöttével keletkezik, a törvény erejénél fogva (nem kell sehová bejelenteni stb.), a jogok tulajdonosának pedig az tekinthető, aki a „művet” létrehozza (vagyis a szerző).

 

A védelem tárgya

A védelem tárgya az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása! A magyar szerzői jogi törvény nevesít többfajta művet is, de a védelem nemcsak azokat illeti meg.

A védelem létrejöttéhez egyetlenegy lényeges kitétel szükséges: (a védelemben részesülés feltétele): a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleg vagyis, hogy pont ilyen alkotás, mint amit a szerző létrehozott, korábban még nem létezett! A gyűjteményes művek részeikben is, valamint a gyűjteményes művek összességében is szerzői jogi védelem alatt állnak – a részek szerzői joga azt illeti meg, aki az adott részt alkotta, a gyűjteményes mű szerzői joga pedig a szerkesztőt.

A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, tehát egy művészi szempontból kevésbé értékes mű is védelemben részesül, ha egyéni, eredeti jellegű.

 

Nem tartoznak szerzői jogi védelem alá :

-jogszabályok

-hatósági határozatok

-hatósági és hivatalos közlemények, ügyiratok

-szabványok

-tények, napi események, melyek a hírek alapjául szolgálnak, napi hírek

- ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet

- folklór kifejeződései (DE: folklór ihletettségű egyéni művek igen!).

A védelemi idő

A védelmi idő alatt kizárólag a szerző jogosult a művét felhasználni, illetve azok, akiknek a mű felhasználásra a szerző engedélyt adott. A magyar jog szerint a szerzői jogi védelem időtartama a szerző élete alatt és a halálától számított 70 évig áll fent. Amennyiben a mű több szerzős, az utolsó szerző elhunytától számított 70 év a védelmi idő.

A Berni Unió által biztosított védelmi idő a szerző halála után általánosan ötven év, de amennyiben azon ország törvényei, melyben a mű először megjelenik, hosszabb védelmi időt biztosítanak ennél, akkor a hosszabb védelmi idő az irányadó.

A védelmi időtartam lejárta után a mű közkinccsé válik, szabadon felhasználható.

 

A szerzői jogok fajtái

 

 

1. Személyhez fűződő jogok

A mű nyilvánosságra hozatalának, valamint a szerző nevének feltüntetéséhez való jog. Ez kizárólag a szerzőt, valamint az örököseit illeti meg, a védelmi idő lejárta után is fennállnak, és nem ruházhatóak át másra. (vagyis a szerző halálát követően lejárt 70 év után, még akkor sem, ha az közkinccsé válik lehet azt állítani, hogy valaki más hozta létre a művet, pl. én írtam a Nemzeti Dalt)

2. Vagyoni jogok

E csoportba sok minden tartozik, összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a szerzőnek a szerzői jogi védelem alapján a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában (pénzért) és nem anyagi formában (ingyen) történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga van.

Ezen jogok tehát már átruházhatóak, átadhatóak másnak, például egy író átadhatja (természetesen meghatározott díj ellenben) a kiadójának a mű terjesztésére, fordítására stb. való jogot. Ezt lehet úgy is, hogy a szerző fenntartja magának is a jogok egy részét, vagy úgy is, hogy minden jogot átad másnak. Ez minden egyes mű esetében egyedi, célszerű minden esetben a szerzővel egyeztetni, külföldi művek esetében is ez az irányadó.

Egy mű felhasználásra kétféle módon szerezhető, illetve adható engedély Magyarországon:

1. Egyedi esetekben: kizárólag felhasználási szerződéssel, mely

- írásbeli (kivéve: ha napilapban vagy folyóiratban történő közzétételről van szó, valamint ha a szerző maga gyakorolja a nyilvánosságra hozatalt) kell legyen és

- tartalmaznia kell:

a) a mű pontos megjelölését,

b) a felhasználás módjának (papír alapú vagy digitális többszörözés, fordítás, terjesztés, internetes hozzáférhetővé tétel stb.,),

c) idejének (egy év vagy adott példányszám),

d) területi hatályának (pl. kizárólag Magyarország területe vagy Európa egésze) pontos meghatározását,

e) a felhasználás ellenértékét (ha nem ingyenes).

- A szerződő felek a törvényben meghatározottaktól egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály nem tiltja, vita esetén mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezés az irányadó.

- „Személyhez” kötött a felhasználás, kifejezett felhatalmazással adható csak tovább, vagyis előfordulhat, hogy valaki rendelkezik pl. egy mű magyarra fordításának és a blogján nyilvánosságra hozatali jogával, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ezt a jogot másnak is továbbadja – ez csak a szerző kifejezett engedélyével lehetséges.

2. Közös jogkezelő szervek útján:

- Ha az egyedi engedélyezés nem lehetséges, mert olyan sok a felhasználás (pl. rádió) vagy a felhasználók száma (közönség, olvasók).

9 db van Magyarországon, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felügyeli, tartja nyilván őket, a honlapon megtekinthetők. Legismertebb az ARTISJUS, de van FILMJUS, irodalmároknak, képzőművészeknek is. Célszerű első körben őket megkeresni a fenti kategóriákba tartozó művek esetében. Hozzájuk kell bejelenteni a felhasználást (egyszerre akár több dal, irodalmi mű stb.), díjat szabnak ki, azt kell befizetni.

Szabad felhasználás esetei

Felsorolás a törvényben, csak ezekben az esetekben lehetséges!

• Idézés,

• átvétel: ami az idézés terjedelmét meghaladja (kizárólag iskolai oktatás, tudományos kutatás céljára),

• magáncélú másolat: természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (teljes könyv, folyóirat, napilap; csak kézírással vagy írógéppel lehetséges ebben az esetben is),

• időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben,

• iskolai oktatás: a mű szabadon átdolgozható, de az átdolgozás már nem használható fel; cikk, könyvrészlet többszörözhető,

• nyilvános előadások, politikai beszédek részei tájékoztatás céljára,

• speciális esetek (idős otthoni, iskolai előadások stb.).

 

Forrás és szerző megjelölése minden esetben kötelező!

 

És ha minket másolnak:

0. lépés: Megelőzés

- Jól látható módon felhívni a figyelmet arra, hogy a mű szerzői jogvédelem alatt áll.

- Egyéb praktikák: egyénre szabottak, célszerű ügyvéddel egyeztetni.

- Közjegyzői ténytanúsítvány készíttetése, ha értékesebb műről van szó.

1. lépés: Dörgedelmes felszólítólevél

- Jogsértés abbahagyására.

- Amennyiben ez nem történik meg, jogdíj fizetésére.

- Következményekkel való fenyegetés (polgári jogi per, büntető feljelentés).

2. lépés: Polgári jogi jogérvényesítés

Ez azért megfontolandó: drága, sokáig tart és sok esetben (különösen internetes másolás esetében) nehéz lehet a jogsértést bizonyítani, az ügyvédet nekünk kell megelőlegezni...

Akkor javasolható, ha komoly anyagi kárunk származik a másolásból, egy blogbejegyzés másolása esetén pl. nem.

3. lépés: Büntető feljelentés

Btk. 385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A szerzői jogok megsértéséhez kapcsolódó ügyekben nyomozóhatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jár el, ott tehető feljelentés is.

 

Vagyis ha fordítasz, a fordítandó anyaggal kapcsolatosan csak annyi jog illet meg, amennyit a szerzőtől (vagy egyéb jogtulajdonostól) kaptál. A saját munkáddal, fordításoddal kapcsolatosan minden szerzői jog megillet, de azért azt minden esetben illik világosan feltüntetni, hogy kinek a művéből fordítottad.

 

dr. Kengyel-Kosztka Rita
jogász, cégvezető
Jogi Szakfordítói Iroda