MŰFORDÍTÁS

Noha fordítóként nagyra értékelem a szépen szerkesztett, összetett mondatokat, olvasóként inkább a sallangoktól mentes megfogalmazás vonz. Kevés szóval sokat elmondani. Ám mivel elsősorban olvasói szemmel válogatok, többnyire ilyen jellegű írások kerülnek be a műfordítói portfólióba is.

Angol nyelven ez olajozottan működik: az intelligensen egyszerű szövegek valahogy sosem tűnnek ridegnek vagy egyhangúnak. Ezeket többnyire még a gyakoribb szóismétlések sem csapják agyon. Adott mű ugyanezekkel a paraméterekkel szépséges magyar nyelvünkön élvezhetetlen.

A Finney novella fordítása kapcsán merült fel élesen ez a kérdés: mennyire kell illetve szabad szöveghűnek maradni? Milyen magasságokig szárnyalhat a fordító? A Len kuzin varázslatos melléknévszóróját precízen lefordítottam. Semmi csavar, fakszni, betoldás, pláne kihagyás. Elküldtem a barátnőmnek, aki lelkesen vállalta a lektorálást, majd hatalmas, ám nagy erőkkel leplezett izgalommal vártam a választ. És jött az e-mail: telis tele korrigálandó hibákkal és teljesen ésszerű változtatási javaslatokkal. Hiába, no: Kriszta érti a dolgát. Kiderült az is, hogy első olvasatra „olyan fordítás szagú”-nak találta, bár miután olvasta az eredetit, már érti, hogy miért hagytam meg a kissé darabos stílust. Nálam azonban ettől a mondattól pestiesen szólva elindult a vezérhangya. Ha ezt nem az én imádott és nagyra becsült barátném olvassa, hanem egy kis friss irodalomra szomjazó látogató, pláne egy kiadó, úgy kattint arrább, mint annak a rendje. Nem hogy az eredetit nem olvassa el, de még a fordításnál sem görget le a lap aljáig!

Így tehát kezdetét vette a finomhangolás. Mert ugye az alapvetés, hogy AZT fordítom, ami oda van írva, csak az nem mindegy HOGYAN! A szöveghűség és a pontos nyelvtan a középfokú nyelvvizsga alapkövetelménye csak úgy, mint a magyaros megfogalmazás, ám azokat a munkákat kétség kívül nem olvasgatjuk az irodalmi értékük okán. Khm. Gondolom sokan értik, miről beszélek. Azt hiszem a műfordítást az különbözteti meg ettől, hogy az ember ráérez a forrás ritmusára és azt a lüktetést képes fenntartani a célnyelven újraalkotott műben is. Az egyszerű ugyanis nem egyenlő a „fapadossal”. :) Nem maradhat hiányérzet. Szóval megpróbáltam az egészet „átengedni magamon” és igyekeztem nem megtörni a lendületet, ami a novellát jellemzi. A javított verzió tesztközönsége már szerencsére nem panaszkodott a „szag” miatt. :)

Eleve úgy tapasztaltam, hogy nekünk magyarok rendkívül érzékeny az orrunk, ami nem csoda annak fényében, hogy micsoda fantasztikus művészek közreműködésével szagolhattunk bele mondjuk az angol irodalomba. (Shakespeare-t például Arany, Vörösmarty és Szabó Lőrinc is briliánsan fordította.) Nálunk a „szóismétlés” effektíve szitokszó: már az alsó tagozatos fogalmazás órán is főben járó bűnnek számít, csakúgy mint a túl egyszerű mondatszerkezet. („Már megint csak tőmondatokat írtál, Pistike!” - Tegye fel a kezét, akinek nem ismerős a mondat... ugye-ugye!) A Négy Üdvözlégyben így már bátran használtam a helyzethez passzoló szinonimákat például a temérdekszer felbukkanó „woman” szóra. Gondoltam, jobb ha nem teszem próbára az olvasók tűrőképességét.      Elvégre szórakoztatni és nem elborzasztani szeretném őket. :)

Az időseprőknél viszont a szóismétlések kikerülhetetlenek voltak mind a központi karakterek ("time-sweepers"), mind pedig az általuk összetakarított időt leírni hivatott jelzők ("lost and wasted") terén. Utóbbinál inkább az okozott egy kis fejtörést, hogy a jó pár rokon értelmű szó közül pont azt a kettőt válasszam ki, melyek minden előfordulásnál hűen tükrözik az angol szövegben megjelenő szándékot. Végig próbáltam egy szakajtónyit mire a nyerő páros (elpocsékolt és elvesztegetett) egymás mellé került... :) Ez a szöveg viszont még magyarul is elbírta az ismétléseket. Ráadásul sokakat megmozgatott, hiszen egy jól összerakott, elgondolkodtató sztori. Persze a legklasszabb az egészben, az a pillanat, mikor az írókat az eredeti történetekért megillető elismerésen túl a fordításért is leesik egy-egy dicséret. A sikerélmény pedig legendásan jól motivál! :-)

Neked hogy tetszett Az időseprők? Ha nem működik a "Hozzászólás", IDE kattintva megírhatod a véleményed e-mailben is!